“Lesz, ahogy lesz, csak engedjük”

Ma egy ajándékot kaptam valakitől, akivel a Sors hozott össze. Zsuzsi fordult hozzám támogatásért, de úgy érzem, én kaptam Tőle egy óriási adagot.

Mindig magamat háttérbe szorítva másokra figyeltem, másokért éltem. Majd kaptam az élettől egy óriási pofont, ami ráébresztett, hogy én is itt vagyok. Néha magammal is kell törődnöm. Így tudok majd másoknak is segíteni. Az elmúlt években voltam nagyon magasan és irtózatosan mélyen is. A kötelezően tartandó szigorú diétám segített tudatosítani magamban, hogy a test és a lélek valóban szorosan összefügg. Az egyik jólléte függ a másiktól. Ha boldog a test, boldog a lélek is. Az elmúlt éveim arról szóltak (és még mindig szólnak), hogy megismerjem a testem rezdüléseit, jelzéseit. Mindezt a konyhán keresztül. Megtanuljam elfogadni és kezelni a diétám által szabott szigorú szabályokat, amit nem én választottam. Hogy megtanuljak együtt élni vele. Hogy beépítsem a mindennapjaimba és ne teher legyen, hanem egy pluszt adjon az életemhez.

Óriási harcokat vívtam és vívok minden nap. Befordultam, elzárkóztam a világ elől. Nem törődtem másokkal, csak magam voltam a magam gondjaival. Úgy éreztem, egyedül kell megvívnom ezt a csatát magamért. Önmagam megismerése és az új életvitelem felépítése lebegett a szemem előtt. Mindent erre tettem fel. Nem volt megállás, csak teljes gőzzel előre.

Mára elmondhatom, hogy képes vagyok újra „majdnem normális” életet élni. Képes vagyok újra nyitni a világ felé. Ebben óriási segítséget nyújt nekem Zsuzsi. A mai ajándék ülésünkön teljes figyelmet kaptam tőle. Úgy éreztem, hogy összekapcsolódtunk. Figyelte minden szavamat, rezdülésemet és reagált rá. Az ülésünkön megfogalmaztunk egy olyan problémát, amit eddig is ismertem, ráadásul a megoldásra is voltak ötleteim. De úgy éreztem, hogy nem tudom megvalósítani azt. Azt éreztem, hogy a megoldás értelmetlen és túl sok energiaráfordítást igényel. Érveim is voltak a változtatás mellett, de mind-mind butaságnak tűnt. Ennyit nem ér az egész…

Zsuzsi rádöbbentett, hogy igenis van értelme. Rádöbbentett, hogy az érveim igenis erősek, a megoldás pedig pofon egyszerű. Ráadásul, ha megvalósítom, többet is nyerek, mint gondoltam. Nem csak a munkahelyemre hat ki, hanem az egész életemre hatással lesz. Hihetetlenül egyszerű a megoldás, csak elhatározás kérdése a megvalósítása.

és… ami a legfontosabb: ezáltal nyitok a világ felé és ő is nyit felém.

Nagyon hálás vagyok mindezért! ?

„Lesz, ahogy lesz, csak engedjük”